Koboldka

Családi idill a normák szerint rendezve a színpadon 
Felgördül lassan a függöny első szín a villasoron 

Rózsaszín masni fogja össze a szőke tincseket 
Röppenő szoknyácskában csupabáj babalány betipeg 
Tüskésre vágott hajú fiúcska az idősebb gyerek 
Csokornyakkendője bár fojtogatja de ettől kisférfi lett 

Jó illatú bársonybőrű anyuka reggeliket adagol 
Tűsarkúja a nappali kövén a napnak ritmust dobol 
Öltönyös apa kódzáras diplomatába iratokat pakol 
A mindentudás hatalmát öntelten hurcolja hivatalból 

Háttérzenének madarak csicsergése a furulyaszó 
Összeölelkező csupaszeretet lágyság a talpalávaló 

A függöny most lassan leereszkedik a színe oldalon 
Nincsenek falak és eltűnt a színpad a valóság soron 

Borzas hajú álmos szemecskével sír a kicsi lány 
Nem akarom felvenni kicsúfolták a tegnapi ruhám 
Koravén fiúcska görbül a szája szava nem vidám 
Megörökölt nadrágomból kilátszik és fázik a bokám 

Gumiszalaggal összefont copfja megkopott törik 
Bedagadó lábait a kitaposott házicipők sem kímélik 
A tűzhely melege a mama de tüzét hiába keresik 
Mindennapok fillérrel mért gondjai felőrölték az idegeit 

Az apa egyik kezében a kudarcízt űző teli kupica 
Másikban a házilagosan sodort füstölgő cigaretta 
Senkinek nem néz egyenesen a szemébe mióta 
Tétlenségre ítélt napjainak mércéje a maligánfoka 

Füleikben harsog a madárfüttyös pengő hárfaszó 
Ha legördül a függöny csupán a valóság arca látható

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat