Haza sehova
Görnyedezünk keresztünk alatt
Álmokból emelünk palotát
Iszapot áztat talpunk alatt
Erős gerincünk tart bakotát
Kiderül hamar mivé növeszt
Óvott vagy csak edzeni hagyott
Mint vadvirág szabadon ereszt
Énképünk tán nem hitehagyott
Kóborlunk haza valahova
Szívünkben nevelgetve tanyát
Cseppenként illannak sehova
Beráncolva bőrünk bársonyát